Csorna
Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye. A megye ötödik legnépesebb települése, „a Rábaköz fővárosa.” Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Hozzá tartoznak Földsziget, illetve Csatárimajor külterületi városrészek is.
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Győri-medence nyugati részén a Rábaközben fekszik. A külterülete északnyugati irányban mélyen (egyetlen helyen, pontszerűen még az országhatárral is érintkezően) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.
Szomszédait, közigazgatási területének részint a kiterjedt volta, részint a meglehetősen szabálytalan alakja miatt nehéz definiálni. Észak felől a legközelebbi szomszédja Bősárkány, északkelet felől Maglóca és Barbacs, délkelet felől Dör és Rábapordány, dél felől Pásztori és Szilsárkány, délnyugat felől Bogyoszló és Jobaháza, nyugat felől Farád, északnyugat felől pedig Acsalag.
Északnyugati irányból ugyanakkor egy keskeny nyéllel a város területéhez kapcsolódik Földsziget is, ez a településrész pedig határos még Jánossomorja, Rábatamási, Osli községekkel és Kapuvárral is.
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Győri-medence nyugati részén a Rábaközben fekszik. A külterülete északnyugati irányban mélyen (egyetlen helyen, pontszerűen még az országhatárral is érintkezően) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.
Szomszédait, közigazgatási területének részint a kiterjedt volta, részint a meglehetősen szabálytalan alakja miatt nehéz definiálni. Észak felől a legközelebbi szomszédja Bősárkány, északkelet felől Maglóca és Barbacs, délkelet felől Dör és Rábapordány, dél felől Pásztori és Szilsárkány, délnyugat felől Bogyoszló és Jobaháza, nyugat felől Farád, északnyugat felől pedig Acsalag.
Északnyugati irányból ugyanakkor egy keskeny nyéllel a város területéhez kapcsolódik Földsziget is, ez a településrész pedig határos még Jánossomorja, Rábatamási, Osli községekkel és Kapuvárral is.
Térkép - Csorna
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |